Ma is sütni fogok, a régi jól bevált almás sütimet. Ma fáradt vagyok a kisérletezgetéshez. Igy aztán elővettem a süteményes könyvemet. Kicsit viharvert szegény, amint látjátok a fényképen. A mai netes világban már csak mese, hogy anyáink, nagyanyáink kézzel irogatták a receptjeiket. Emlékszem mennyit másoltam én is anyám receptes füzetébe . Kisiskolás voltam és igencsak untam.
Milyen jó most elővenni és nosztalgiázni, látni a gyerekkori írásomat. Ilyenkor mindig megelevenedik egy kép, amint ott ülök a konyhaasztalnál, anyám süt-főz és közben biztat, "mindjárt " kész leszel.
Én is elkezdtem magamnak írni a nekem tetsző recepteket ebbe a füzetbe. Látjátok volt is rendesen használva. Remélem egyszer a gyerekeimnek majd eszébe jut, hol is van, hogy csinálta anyám.
Mostanság bőségesen el vagyunk látva újságokkal, blogokkal, különböző receptoldalakkal. Már nem kell kézzel irogatni, csak egy billentyűt megnyomni és kész is a másolás. Mit nem adtam volna nyolc-tíz évesen egy számítógépért !
De azért nem veszett kárba a sok másolás, gyakoroltam az írást, ma is tudok receptet másolni papírra tollal! :D Igen a számítógépről, mert a nyomtatóból kifogyott a festék.
